Nos a fuvarszervezők úgy akarták, ahogy én is terveztem, így lett egy klassz kis fuvarom egy 20 tonnányi görögdinnyével felpakolt pótkocsi személyében. Kell a vitamin odafent északon is. Pontosabban Helsinki az úticél. Itt beugrik az egyik kedvenc filmem, a Csinibaba híres párbeszéde:

"-  Helsinki az nyugat-e?"

"- Helsinki! Hát momentán még nyugat, de már komp jár át Leningrádba."

Nos, manapság már inkább Szentpétervár, de a kompozásra mindig felcsillan a szemem. :) Most azonban Tallinn felé megyek majd és onnan hajózok át Helsinkibe. Addig még azonban a lenti szettel le kell tekernem pár száz kilométert:

A munkafelvételre menet még elmentem egy munkaközvetítő mellett és beugrott, hogy ha már két kamionom van és csak az egyiket hajtom, jó lenne ha a másik is termelne egy kis pénzt. Nos ki kell próbálni ezt a munkatársasdit is, úgyhogy beugrottam felbérelni valakit. A választékból Katalin A.-t szemeltem ki, mert neki volt a legjobb értékelése. Az 1.7-es érték nem tudom mennyire jó, de remélem nem töri össze a Scaniát. :) Mindenesetre a többiek 0.8-as értékénél reménytelibbnek érzetem őt választani. Majd meglátjuk, egyelőre érkezik Mariborba a járművéhez.

No de megindultam tovább az északi tájak felé és bár földrajzból nem voltam kitűnő, de nem rémlett, hogy Máltát keresztezni akarom. Pedig átmentem rajta. :)

A Malta vége tábla után viszont majdnem sikerült megtörni a gyönyörű Volvo-t. Kamionos társam kvázi lassítás nélkül kanyarodott ki elém, fittyet hányva az elsőbbségadás kötelező táblájára. Egy állóra fékezéssel mentettem a helyzetet, de szitkozódtam közben. Lehet, hogy már dinnyelevet szállítok, a célban majd kiderül. :)

A következő útszakaszon érdekes körforgalmakat építettek a lett útépítő mérnökök. Ilyen nagy sugarúakat még nem nagyon láttam, itt pedig több is volt egymás után. Jól bele lehet száguldozni ha éppen nem jön semmi.

Emlékeztek az eddigi legrosszabb útszakaszra az előző részből? Nos találtam rosszabbat! :) Itt a 30 km/h sebesség is necces volt, úgy ugrált szegény kamion. A sebességhatár pedig 80-ra volt jelezve. Szerencsére rövid volt ez a szakasz, a település másik végétől jó volt az út. (Lehet, hogy le kellene váltani a polgármestert.) Az út tehát megjavult, a település vége táblát is elhagytam és a sebességkorlát 80-ról 50-re csökkent. Ki érti ezt?

Nézzétek csak hogy porzott, miközben 30-cal száguldoztam. :)

Ezután szép tájak következtek, viszonylagos nyugalomban. Lehetett simán nézelődni és nem is tartottam fel túlzottan a forgalmat.

Aztán megtaláltam Madonna szülőfaluját, csak elírták a nevét. Azt sem értettem miért írták ki az életkorát, hisz lassan már inkább 60 mintsem 49. Frissíteni kellene ezt a táblát néha... :)

Ezzel le is tudtam Lettországot, de majd még vissza kell jönnöm ide, mert sok várost meg kell látogatni. Egyelőre megérkeztem az észt határhoz. Nem meglepő módon ez az átkelő sincs túlspilázva, ha nem lenne egy kereszteződés stop táblával, akkor lehet hogy ki sem szúrtam volna és elszáguldok az Európa tagságot jelző tábla mellett. Persze ezt is elírták, mert mi az hogy Eesti? Szerintem az Eszti! :)

A "határon" átkelve eseménymentesen telt a kompig tartó út, mindössze azon kellett aggódnom, hogy elalszom-e odáig. :) Még jóval Tallin előtt voltam, amikor már ásítozni kezdtem, de ki kellett tartanom. A kompozás majd segít és pihenő nélkül tudom végigvinni a fuvart. Már küszöbön volt a naplemente, amikor megérkeztem Tallin városába. Vajon ezzel az óriásplakáttal nekem üzentek? :) Értettem a célzást, hamarosan alvás!

Szerencsére sikerült a terv és bár nagyon álmosan de este 21 óra körül elértem a kompot, az átkelés alatt pedig sikerült eleget pihenni a fuvar befejezéséhez. A hajóút csak 2 órás, ami nem sokat lendített a kipihentségemen de kiszállás után már csak 10 km volt a lerakodóig.

Éjfél előtt nem sokkal leakasztottam a pótot és elgurultam a megérdemelt pihenőmre. 506 km-t vezettem le egyhuzamban és 13000 eurós fizettséget zsebeltem be.

Közben sikerült ránéznem az újdonsült munkatársamra is. Amíg én a Finnek felé parádéztam, neki volt egy fuvarja Mariborból Pécsre, ami túl sok hasznot nem hozott, de 1000 euróval gazdagabb lett a cég. Jelen pillanatban éppen úton van visszafelé Mariborba, ami nem túl okos ötlet, tekintve hogy rakomány nélkül halad és jelenleg ez a kör -400 euróbál tart. Azt hiszem, le kell ülnöm és elbeszélgetni vele. :)