Miután tegnap Franciaországban bolyongtam és nap végén megérkeztem Livornoba, a mai napot egy kis olasz körutazásnak szenteltem. Gondoltam jó lenne elmenni Szicíliáig és felfedezni a vidéket. Szép az olasz DLC, érdemes barangolni errefelé.

Livorno - Cassino:

Legelőször motorolajat vittem, ami a gyúlékonysága okán jól fizető fuvar. A vezetési idő igen kicentizett volt, ezért egy kis sebességtúllépéssel közlekedtem, nehogy idő előtt leragadjanak a szemeim. Gyúlékony anyaggal ez pláne jó móka, de sikerült mindenféle büntetés és sérülés nélkül leszállítani a rakományt. Ez a menet 451 km hosszúra sikeredett.

Cassino - Catanzaro:

Pihenés után egy újabb normáltól eltérő vontatmányt választottam. Most értékes rakományként pár szép, új autót vittem Catanzaroba és sikerült minden autót (beleértve a kamiont is) egy karcolás nélkül célba juttatni. Ezzel újabb 459 kilométert haladtam délre és közeledtem a csizma aljához.

Catanzaro - Messina:

Catanzaroban ismét pihenés, majd kerestem egy fuvart Szicíliába. Hamar sikerült is találnom egyet, ahol processzorokat kellett elvinnem Messinába. Ez a rakomány duplán is hasznos.  Egyrészt nem nehéz, másrészt igen értékes, tehát jól fizető kör volt ez is. Az idővel nagyon jól álltam, ezért megálltam egy kis szemlélődésre amikor megpillantottam a tengert Villa San Giovanni előtt. Hát nem gyönyörű a kilátás?

235 levezetett kilométer után megérkeztem a csizma orrába és szerencsémre nem is kellett sokat várni a kompra.

Túl sok időt nem vesz el ez életünkből ha át akarunk hajózni Szicíliába, ehhez mérten a pihenőidő sem mérséklődik túlzottan. Így nem cisszent a sör dokkolás után. :) No nem is baj, mert ez a túra elég rövidre sikerült így közelébe sem kerültem a maximális vezetési időnek, maradt még tartalék bőven "kikompolás" után is.

Messina - Catania:

Mivel még nem sötétedett és ahogy már említettem a vezetési időmből is elég sok maradt, kerestem egy rövid fuvart. Találtam  egy ecet szállítmányt, amit az igen közeli Cataniába kellett elgurítani. 143 kilométer csupán. Felpakoltam a sebességeket 10-ig, majd üresbe tettem a verdát és kigurultam a távot. Na jó azért ennyire nem volt rövid. :) Ez az ecet nem túl veszélyes cucc és nem is túl értékes így csak egy kis apróval ellentételezték a szolgáltatásaimat.  No nem baj, ez is fuvar még ha nem is ebből leszek kőgazdag. :) Annyira rövid kis etap volt ez, hogy még képet sem lőttem róla. 

Catania - Palermo:

Gondoltam, hogy meglátogatom az utolsó bejárható szicíliai települést is ha már lecsoszogtam ide az alvégre és akkor ezzel zárom a napot. Kerestem egy fuvart Palermoba, amit a közeli Ikeában találtam meg egy cserepes virág rakomány képében. (Délelőtt a kertet túrtam, úgyhogy betalált a fuvar.) A 3 tonnás rakomány nem volt nagy megterhelés, repült a szekér az autópályán:

Az elején legalábbis... Aztán jöttek a dugók. A fene sem gondolta volna, hogy itt ekkora a forgalom. Az összes olasz kijött megjáratni a verdát és párszor elég érdekesen váltottak sávot. Szerencsére jók a reflexeim, így nem tört össze egy cserép sem hátul. Az út második felében alig lehetett 60-nal haladni, de sikeresen megérkeztem Palermoba:

Szép hely ez is, érdemes körbefotózni. Behaladtam a telepre, ami egy zsákutcában volt, végén egy komppal. (Jé egy komp, jó lesz ez még valamire! ) Itt már kicsit gondolkodtam, hogy talán nem is kellene abbahagyni még ezt a napot, a munkaügyi ellenőrző szakszerveknek meg nem kötjük az orrára. :) A vezetési időm azonban a végéhez közeledett, ami azért veszélyes. Nehéz úgy vezetni, hogy a látótér széle feketedik, nade mint tudjuk komp=pihenés. A palermoi komp nem kínál túl sok alternatívát ha kamionos hajókázást tervezünk, csak egy célállomásra lehet eljutni: Nápolyba.

Palermo - Nápoly:

Ha már lúd, legyen kövér, kerestem egy nápolyi utat. (A komp előtt állva nem volt egy atomfizika kiválasztani az egyetlen lehetőséget. :D ) Találtam pár fuvar lehetőséget Nápoly felé, persze mindhez szárazföldi útitervet kalkulált a navigáció. Na persze... Nem lennék KOMPlett ha kihagynám a lehetőséget. Beszállás!

Nápolyt 11 órányi kompozás után lehet elérni (900 eurót kell pengetni, no de egy jó alvás sokat ér) és ami a legjobb, kipihenten lehet nekikezdeni a következő körnek. Este volt mire megérkeztem a motorolaj szállítmánnyal. Ez a fuvar érdekes számokat produkált. Vezettem 9! kilométert (656 lett volna ha körbemegyek az úton) és kaptam érte több mint 18ezer eurót. Még a hülyének is megéri, pláne nekem ugye. :) Ha nagyon szőrös szívűek akarunk lenni, akkor a komp ára ebből még lejön.

Szóval most itt állok kipihenten Nápolyban. Szerintem tolok egy pizzát és nézek valami fuvart. :)

Elkészítettem a mai nap térképes összefoglalóját is: