Megszabadulva az extra hosszú pótkocsitól elérkezett a megérdemelt pihenés, majd ezt letudva választottam egy új fuvart. Már nem ragaszkodtam kimondott Finnországhoz, a lényeg hogy északon kolbászoljak. 

Rovaniemi - Murmanszk:

A tervezett táv induláskor 460 km volt, de a végén ebből 100-al több lett. Nem akar beugrani hogy jött ez össze, emlékeim szerint nem tévedtem el. :) Sajnos ez a fuvar éjszakára jött ki, ami fotózási szempontból nem a legnyerőbb. Legalábbis így gondoltam induláskor, aztán az élet megcáfolt. Itt a messzi északon azért kicsit máshogy működik ez a naplementés dolog, pláne a nyári időszakban. Az indulás 21:30 körül volt, a lenti képet pedig 22:50!-kor készítettem a naplementében . Fincsi mi?

A finn szakaszt nem is bonyolítanám túl, ilyen szép éjszakai naplementés kéjutazás volt az orosz határig. Suhantam a 14 tonnányi lazacfilével Murmanszk felé. Azt mondjuk nem nagyon értem miért kell oda halat vinni, hisz Murmanszk egy kikötőváros. Azt gondolná az ember, van ott elég hal meg tengeri herkentyű. Ha meg mégis hiány van halból, hajón jóval olcsóbban oda lehet szállítani. (De ráér a kamionos hülyeségeken filózgatni, miközben zötykölődéstől mentesen suhan a jó minőségű finn utakon mi? :) ) Repült az idő, hamar meg is érkeztem a határátkelő finn oldalára.

Az orosz oldal pedig így néz ki. A 10 km/h-ás korlátozás nem sugall semmi jót az elkövetkező szakaszra. Itt még nem tudtam, hogy mennyire beletrafáltam ezzel a gondolattal. Szeretném kiemelni, hogy itt majdnem tényleg éjszaka van éjfél után kicsivel. Teljes fekete sötétség ebben az időszakban sincs errefelé.

Ahogy már említettem, az igazi élvezetek azonban az orosz szakaszon következtek. A háttérben még látszik az orosz határátkelő, de az út jellege "kicsit" megváltozott. Az optimista 70-es sebesség korlát jelző tábla persze ki volt téve, de mondanom sem kell, 30-40 volt az ajánlott maximum ha nem akartam kiesni az ülésből. 

Elég nagy forgalom volt ezen a földúton, így a 30-as cammogásommal nem okoztam felhőtlen örömet autóstársaim körében. Na de hogy lássák milyen jófej vagyok, az egyik benzinkútnál félreálltam és elengedtem a felgyűlt tömeget.

Hajnali fél 3 körül aztán felkelt a nap. Igen, jól olvastátok: Fél 3 és felkelt. :) A lenti képen ez jól látszik. Szeretném kiemelni, hogy itt már egészen minőségi úton szeltem át az egyébként gyönyörű tájat.

Innen kezdve már ismét élvezettel szeltem a kilométereket és északon bátran vállalok éjszakai fuvarokat is. :) Azért nem volt minden tökéletes, mert sajnos sikerült egy baleset mellett elhaladnom, ahol egy kamionos társam járt pórul. Remélem megúszta kisebb karcolásokkal.

Bőven határidő vége előtt, reggel 6 óra körül értem célba. Egy kicsit keresgélnem kellett a bejáratot, mert nem egyértelmű, hogy kamionnal a parkoló személyautók közt kell áthaladni a rakodó területhez. Nem jár a taps a Lidlnek ezért a megoldásért. A kép jobb oldalán viszont látszik, hogy van egy kényelmes kis hotel a lerakodóval szemben, így a pihenéshez nem kellett sokat furikázni. Ami jár az jár. :)

A következőkben maradok még egy kicsit Oroszországban és "kiélvezem" a csodás utakat. :) A RusMap kiegészítő még nincs fent, így csak a ProModsban fellelhető pár várost tudom egyelőre meglátogatni és meg is teszem, ha már errefelé bóklászok.