Miután kicsinosítottam a munkatársaknak a többi traktort, átültem a Volvoba. Valahogy ebben érzem a legkomfortosabban magam. Ez ismét stuttgarti indulást jelentett, ahonnan két fuvart követően megérkeztem Lengyelországba, Zgorzelec városába. Ez pontosan a német-lengyel határon fekszik, innen indulok felfedezni a lengyel területeket. Átutazóban már jártam az országban és tetszett amit láttam.

Kezdetnek pár szó erről a városról: A kiterjedése nem túl nagy, de a kidolgozottság részletessége nagyon frankó. (Persze nem  HungaryMap részletességű, de azt nem is könnyű überelni. Innen is respect a készítőknek!) 

A körforgalmak viszont igen szűkek, óvatosan kellett lavíroznom az értékes rakománnyal. Legalább van benne egy kis kihívás, izgalom és ezzel is oldja az egyhangúságot. Íme egy újabb életkép ami bár nem körforgalom, de a kis piacával igen hangulatos:

Még lepakolás után készítettem egy közelit a Volvoról, amin be is mutatnám az új céges dizájnt. Ezt a festést alkalmaztam mind a 4 jelenlegi kamionon. A MAN-nál nem vagyok teljesen elégedett, a többin sikerül jól kombinálni az arányokat és dögös kis gépek gurultak ki a festőműhelyből. Műhelyképeket most nem teszek be, majd ha hajtom őket akkor természetes környezetükben körbefotózom mind. 

Zgorzlow (PL) - Gorzów Wielkopolski (PL):

Annyira lefoglalt a város látványa, hogy sikerült félig kipihent állapotban felvenni a fuvart. A számok elég rosszul festettek 4:55 perces a menetidő és mindössze 5:02 időm van a pihenőig. Nos nem lehetetlen, de ez sebességtúllépéses történet lesz az már látszik. Reméljük olcsón megúszom! :) A rakomány szeszes ital, amiből 23 tonnányi van felpakolva s szerencsére nem kell megállnom vele sehol.

A szakasz elején rögtön felhajtottam az autópályára, amit ugyan nem szeretek annyira mint a sima főutat, de sietős helyzetben előnyösebb pályázni. Így sincs tartalék, egy kis dugó miatti lassulás és ki is futottam az időből. Az autópályás szakasz nem tartott sokáig, hamar letértem egy főútra amit a navigáció javasolt. Ez még okozhat gondot a későbbiekben, hisz itt lassabb a haladás és nehezebb előzni is.

Amint a lenti képen látható még az eső is rákezdett, hogy ezzel is nehezítse az amúgy sem egyszerű körülményeket. A képernyőképen egészen viccesen néznek ki az esőcseppek, vagy nevezzük őket inkább esővonalaknak. :)

Sikerült vasutat is kereszteznem, ahol természetesen vörös volt a fénysorompó. Ez azonban csak lassításra kényszerített, megállásra nem, mert mire odaértem pont megindult a sor. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor kellett eddig megállnom érkező vonat miatt egy átjáróban. :) Ez a kép már az áthaladás után készült az ellenirányú vonatról. Ha innen nézzük, szerencsém volt mert a két vonat között szabadra váltott a fénysorompó és át tudtam suhanni.

Következett még 70-es táblánál 50-el tötyörgő Passat, még több eső, életveszélyes előzés és állandósult gyorshajtás. 75 kilométerre a lerakodótól elkezdtem ásítozni, éreztem hogy ez itt már meglesz, a kérdés találok-e a közelben hotelt, hogy lerakodás után mihamarabb el tudjak menni pihenni. A szakasz végén természetesen még kifogtam egy szüttyögő kamiont, aki 50-re stabilizálta a sebességét a megengedett 70 km/h helyett és előzni esély sem volt.

Végül szerencsésen, határidőn belül megérkeztem a célba és még az eső is elállt. Bónuszként pedig szinte a lerakodóval szemben volt egy hotel, így bírság nélkül megúsztam ezt a szakaszt és elmentem pihenni.

Hajnal 4:22-kor ébredtem de az időjárás elképesztően rossz volt. Sötét volt még minden és zuhogott az eső. Ilyen időben nem indulunk neki ha nem muszáj és hát nem muszáj. :) Visszaaludtam még egy "kicsit" és 13:30-kor napsütésre ébredtem. Jó munkahely ez nem? :) Egy rövidebb fuvar még simán belefér a napba.

Gorzów Wielkopolski (PL) - Wrocław (PL):

Ismételten folyadékot szállítok, de ez egy picit veszélyesebb témakmör: Kerozin. No problem, szeretjük a kihívásokat, ráadásul most rohanni sem kell. (A veszélyes fuvarárt járó jó fizettséget se felejtsük el!) Gorzów az Odera egyik mellékfolyója, a Warta két partján fekszik, ennek megfelelően hidak szelik át. A képen ebből túl sok nem látszik, de higgyétek el baromi jól néz ki a sok híd egymás mellett, amik között van egy most épülő félkész állapotú is. Ez a város is abszolút pozitív élmény volt a kivitelezés tekintetében, pipa.

No de tekintsünk előre, a cél Wrocław. El is jutottam az első fizetőkapuig, ahol egy sajnálatos bug miatt nem tudtam továbbhaladni. Ez ProMods hiba, remélhetőleg javítják hamarosan. Az S3-as úton érkeztem fentről és az A2-re szerettem volna felhajtani. A karikázott kapunál van a hiba, mégpedig az hogy nincs fizetési lehetőség. A forgalom simán átjut rajta, de a játékos sajnos fizetés hiányában marad a lezárt sorompó mögött. Pirossal jelöltem az eredetileg tervezett utat és zöld nyíl mutatja a kerülési lehetőséget.

A megoldást az utolsó automatikus mentés visszatöltése jelenti és menni kell tovább az S3-as úton. Így a fenti képre ránézve nem is tudom miért akart a navigáció felzavarni az autópályára. (Talán azt akarta hogy fizessek. :D )

A legszebb az egészben, hogy ugyanannyi kilométer lett mindkét út így még kitérőt sem jelent eme malőr. Ez is bizonyítja, hogy érdemes néha magunktól is felülbírálni a navigációt és nem vakon követni. Így például mehetünk főúton autópálya helyett ha időnk engedi és szebb tájakat láthatunk vagy akár spórolhatunk is egy kis pénzt. Nézzétek csak, mennyivel jobban jártam, mintha pályán kolbászoltam volna:

Azért természetesen csináltam egy mentést közvetlenül a kapu előtt és megpróbáltam valamilyen módon átsuhanni, de sajnos nem jártam sikerrel. Pedig még az előttem lévőre is rátapadtam, de 18 tonna lötyivel a hátam mögött nem olyan a gyorsulás mint szeretném. :D

Még egy kép a főútról, mert egészen klassz élmény volt errefelé autózni. Legközelebb megpróbálom előre átnézni a távot és minél főutasabbra tervezni.

Wroclawban is van közös M1-M7 bevezető a szokásos nagy áruházakkal. Lehet, hogy ezért is tetszik annyira, mert nagyon hasonló minden mint nálunk. TESCO, Auchan, IKEA, stb. A város egyéb részei is jól kidolgozottak, eddig tetszik a pálya ezen része.

Egy kicsit túráztam és azonosítottam egy Volvo kereskedőt, majd lepakoltam a sok kerozint és 18:30 körül zártam a napot. Egy kis pihenés után innen folytatódik majd a lengyel túra.