Ott fejeztük be, hogy átköltözök a Scaniába. Erre papíron 5 órát kellet várnom, mert úton volt még a gép Katalin értő kezei között. Ténylegesen persze alig pár másodperc volt a csere, csak a játékban pörgött le az 5 órányi időtartam. Katalin örömmel vette, hogy kipróbálhatja a Volvot, stram csaj. Ez meg egy ilyen kis rugalmas, jófej cég. :) Az átköltözés eredményeként ismét Stuttgartban vagyok, hisz ebben a garázsban lakik a Scania. No így kell északról pillanatok alatt "leérni" Európa közepére.

A Scania tuningolása elsőre nehézségekbe ütközött, mert zárva volt a szalon. Itt még nem esett le, hogy a Merci szalonba álltam be és nem a mellette lévő garázsba. :) Aludtam is pár kört mire kinyitott, mert persze hogy vasárnap reggel 9-kor próbáltam először. :) Végre hétfő 11 óra lett és sikeresen be is jutottam...a szalonba. Ekkor döbbentem rá, hogy mekkora marha voltam és már gurultam is át a műhelybe. Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy a műhely nyitva lett volna avagy nem de majd rápróbálok az egyik hétvégén. Végül ismét útnak indultam  a Scaniával, amit túlságosan nem sikerült feljavítani, csak kisebb módosításokat kapott. 

Az átfestéseket is próbálgattam, de nem akarok bazári csicsás cuccokat és még az is lehet, hogy flotta jelleggel azonosra kellene festeni az összes gépemet. (Ja, az összes kettőt jelenleg. :) ) Erre még hagytam magamnak egy kis időt, legalább amíg az összes festési lehetőség kinyílik.

Stuttgart (DE) - Metz (FR):

Francia területhez volt kedvem, így kerestem egy még be nem járt területet, így esett a választásom Metz városára. Metz cirka 380 km-re van Stuttgarttól ahová is egy kis mézet kell elszállítani. Olyan "kis" 20 tonnányit. :)  No akkor csak óvatosan, mert ha ez megsérül, ellepnek a méhek. Ezt még végig sem gondoltam alaposabban, máris megtörtént a baj.

Az idióta buszos valamiért pont tojt rá, hogy már bent vagyok a körforgalomban és még elsőbbségem is van. Persze még nekem kellett 400 eurót fizetni. Eszem megáll! Legalább a mézrakomány nem sérült, megúsztam a méhek támadását. Egyébként ezek a buszosok jó nagy marhák errefelé, mert nem sokkal később összeakadtam egy másikkal is, de ott nem volt kocc. Persze nem rajta múlt, társához hasonlóan fittyet hányva a szabályokra, betolta elém a busz orrát. Mit képzelnek ezek?

Ezután már nyugalmasan telt az út, volt lehetőségem képeket készíteni az ilyen érdekességekről mint ez az autópálya szakasz "egymás fölötti" sávokkal. Jól néz ki nem?

Metz (FR) - Paluel (FR):

Aludtam egyet, majd folytattam francia barangolásomat. Paluel településre esett a választásom, mert egyrészt itt sem jártam még, másrészt a La Manche csatorna mellett fekszik, így volt esély a tenger látványára. Az meg mindig szép. Paluel így ideális célpontnak tűnt egy következő etap teljesítésére és a kb. 500 km levezetésére, ami egy szuszra letudható. Egy 24 tonnás csomag volt a rakomány, illetve az is lehet hogy több dolog volt ami összesen nyomott 24 tonnányit. Azért nem tudom megmondani, mert fogalmam sincs mi lehet az a vízduzzasztó biztosíték. Ezt kellett eljuttatnom a célba, úgyhogy utólag is várom a megfejtéseket. :)

Probléma nem adódott, csak a vásárlási viszketegségem jött elő ismét. Reims város mellé érve, konstatáltam, hogy igen kis kitérővel felfedezhetem ezt a várost is, így vétek lenne kihagyni a lehetőséget. Ráadásul egymással szemben volt egy akkor még ismeretlen szalon illetve egy munkaközvetítő. Érzitek már ugye, hogy mi következett? :) Begurult egy Mercedes New Actros és találtam rá sofőrt is. Üdvözöljétek a cégnél Simon L.-t! Lassan tényleg időszerű lesz a csapatépítő.

Mintha mi sem történt volna, folytattam az utam a tengerpartra. A Mercit még nem is láttam közelről, egyből munkára lett fogva Simon vezetésével, úgyhogy erről részletesen később.

Végül leadtam a különös szállítmányt valamiféle erőműnél, amiből semmit nem láttam. Persze a tengerből sem, ennyit erről.

Paluel (FR) - Le Mans (FR):

Még lett volna egy kis vezetési időm, de olyan rövid fuvart nem találtam. Pedig Le Havre nincs messze és az is kikötőváros. Egy kis tenger jólesett volna, no de majd legközelebb. Helyette egy másik érdekes fuvart találtam. Le Mans, a 24 órás autóverseny hazája, csupán 303 km távolságra! Ehhez mondjuk kellett egyet hunyni, de kicsire nem adunk, aludni meg szeretek. :) Ide amúgy is el akartam jutni, a lehetőség pedig kopogtatott. Nem is kaphattam volna stílusosabb szállítmányt, mint egy trélernyi autót.

Ezen a szakaszon volt bőven autópálya, ami nekem a nem annyira vágyott kategória, de azért itt is ki lehet fogni emlékezetes szakaszokat. (Lásd a poszt elején az "emeletes" szakasz.) Például az ilyen erdős rész autópályán nem annyira megszokott:

Le Mans (FR) - Rennes (FR):

Még volt időm pihenésig, ezért besuvasztottam egy utolsó fuvart is pihenés előtt, amiről csak pár szóban és egyetlen képpel emlékeznék meg a teljesség kedvéért.

Igyekeztem egy értékes fuvart választani erre a rövid távra, hogy legyen sportértéke. Találtam is egy felpakolt markolót, amit el kellett juttatnom 250 km-re Rennesbe. Pont ideális fuvar, csapjunk bele!

Mára ennyi lenne.  Legközelebb átülök a Mercibe és azzal folytatom. Rotáljuk a gépeket, kell a tapasztalat! :) A jegyzőkönyv kedvéért: A térkép felfedezésével még 20% alatt vagyok.